Mi kellett ahhoz, hogy valakibl fnk legyen?
A hideg szakon vndorl indin trzsek, a krk s naszkapik kis csoportokban ltek, ezrt nem volt szksgk fnkre. Egy idsebb, tapasztalt vadsz dnttt arrl, hogy hol rdemes vadszni, a csaldja pedig kvette az tmutatst. A nagy sksgon l sosonok is kis csoportokban vndorolva gyjtgettk a gymlcst s a gykereket. sszel tbb csald sszefogott, s nagyszabs vadnyl vadszatot rendezett. E hajtvadszatot a „vadnylfnk” szervezte meg, az joga volt a zskmny elosztsa is. A sosonok egy csoportja hlkkal felszerelkezve egy kb. 100 mteres szakaszon helyezkedett el, mg a tbbiek zajongva, kutyk segtsgvel a hlcsapdba tereltk a nyulakat. A vadszat utn mindenki ment a maga dolgra, a vadnylfnknek nem volt tbb hatalma a csaldok felett. A legtbb sksgi trzsnek, gy a feketelbaknak vagy a varjaknak mindig voltak fnkeik. A feketelbaknl csak tapasztalt harcos s vadsz lehetett fnk. A legfontosabb feladata az volt, hogy biztostsa a trzs egysgt, s megmentse ket az hezstl.
A csejennek ln a hbor esetn a hadifnk llt. A fegyverzaj elltvel azonban visszatrt a bkefnk, s ettl kezdve kizrlag hozhatta meg a dntseket. A krlbell tz ven keresztl maradt hivatalban, s a Fnkk Tancsnak is tagja volt. A j fnk blcs atyaknt gondoskodott trzsbeli testvreirl, segtette a szegnyeket, s elcsittotta a vitkat. Amellett, hogy becsletesnek, igazsgosnak, bkeznek s bartsgosnak kellett lennie, azt is elvrtk tle, hogy mindenkori viselkedsvel pldakpknt lljon mindenki eltt. A bkefnkk minden nyron tallkoztak, hogy megvitassk a legfontosabb politikai krdseket, pldul azt, hogy kssenek-e bkt az ellensges, szomszdos trzsekkel, vagy hogy miknt bntessk meg a gonosztevket. A tancskozs sorn legelszr az idsebb, tapasztalt fnkk kaptak szt, utna kvetkeztek az ifjabbak. Senkit sem volt szabad megzavarni beszde kzben. Mg a vitabeli ellenfelek vlemnyt is figyelmesen hallgattk meg. Dntshozatal utn a tancs szvivje mindenkivel ismertette a kzsen kialaktott dntst. |