Kikből áll egy indián klán?
A sarkvidék közelében élő vadászok között felnövekvő gyerek számos rokona segítségére számíthatott. Nemcsak apai, hanem anyai ágon is számon tartották a rokoni kapcsolatokat: nagybácsikat, nagynéniket, unokatestvéreket stb. Ez különösen a nehezebb időkben volt fontos, hiszen ilyenkor sokkal többen siettek nélkülözők megsegítésére.
Kalifornia déli részén élő szerranóknál és a szomszédos törzseknél a gyerek alig ismerte az anyai rokonait. A fiú először apja vadászterületét ismerte meg, és amikor megnősült, akkor is apja háztartásában maradt. A lánynak ezzel szemben el kellett hagynia családját, és a férjéhez kellett költöznie. A közös őstől származó férfiak nemzetséget alkottak, feleségeikkel együtt pedig egy klánt. Gyakorta úgy gondolták, hogy ősük közeli viszonyban állt egy állattal, vagy maga is állat volt- a csoport totem őse. A szerranó törzs ragjai vagy a kojot, vagy a vadmacska klán tagjai voltak. A kojot klánból származó fiúnak vadmacska klánbeli lányt kellett feleségül vennie.
Számos indián törzsben, különösen a kukoricát termelő népeknél- az északkeleti irokézeknél és a huronoknál, a délnyugati hopiknál és zuniknál, valamint a prérin élő mandánoknál és hidatszáknál- az anya származása határozta meg a rokonságot. Az irokézeknél a gyermekek az anya nemzetségébe tartoztak. Az apának nem volt túl nagy befolyása a fia nevelésére, a gyerek növekedéséért az anya fivére volt felelős. A hosszúházban akár húsz család is élt- a nagyanya, az ő felnőtt lányai és családjaik, valamint a nagyanya nővérei és az ő rokonságuk. Több hosszúházban élő család alkotott egy klánt, amelynek élén nő állt. A klánokat a hagyományaikban a legfontosabb szerepet játszó állatról, pl. a teknősről, a farkasról, vagy a medvéről nevezték el. A törzs több klánra tagolódott.
A föld, a ház és a termés is a nők „felségterülete” volt. Rájuk hárult az aratás, a betakarítás és az élelmiszerek tárolásának felelőssége. Ha a családnak új termőföldre volt szüksége, a férfiak elindultak a sűrű erdőt irtani. Nekik ez a feladat jutott: háború idején a földjeikért harcoltak, békében fákat irtottak. A klán élén egy női főnök és egy törzsfőnök asszony állt, akiket a nők választottak meg. Ők ketten gondoskodtak a vitás kérdések orvoslásáról, és együtt szervezték a fontosabb ünnepségeket is.
Az egy törzshöz tartozó klánok főnökei alkották a törzsi tanácsot. A tanácsban a legtekintélyesebb harcosok is helyet kaptak. Kívülről úgy látszott, mintha a férfiak irányították volna a törzs életét, valójában azonban a nőknek tartoztak felelőséggel. Az anyák és a nővérek engedélye nélkül a férfiak még hadat sem viselhettek. Egy anya még azt is megtilthatta fiának, hogy hadiösvényre lépjen. |