Mi a kacsina baba?

A navah�k szomsz�ds�g�ban �l� hopik nem hittek az �llat alak� v�d�szellemekben. �k ugyanis nem vad�szok, hanem kukoric�t, t�k�t �s babot �ltet� f�ldm�vesek voltak, akik sz�m�ra az es� jelentette a legnagyobb kincset. Szertart�saik sor�n a kacsin�k seg�ts�g�t k�rt�k. A kacsin�kban az �s�k �s az elhunytak, az �llatok �s a n�v�nyek, a k�vek �s a csillagok szellemei jelentek meg. Az alvil�gban �lve k�zvet�tett�k az emberek �s a Nap, az es� �s a term�s sors�t meghat�roz�m fels�bb hatalmak k�z�tt.

A kacsin�kat tal�n legink�bb a mi szentjeinkkel lehetne �sszehasonl�tani, hiszen sok h�v� hozz�juk im�dkozva k�rt seg�ts�get �s t�mogat�st. Ahogyan mi bizonyos meghat�rozott dolgok alapj�n k�nnyen felismerj�k az egyes szenteket, �gy a hopik is t�bb mint 300 k�l�nf�le kanics�t k�l�nb�ztettek meg a sz�n�k, a form�juk �s a d�sz�t�s�k alapj�n.

A gyerekeknek is meg kellett tanulniuk, hogy melyik kanicsa mit jelk�pez, ez�rt kanicsafigur�kat kaptak aj�nd�kba, �s ezek otthon mindig a szem�k el�tt voltak. Az apr� bab�kat ugyanolyan gondosan megmunk�lt�k, mint a nagyokat. Sz�pen kifestett�k, �s hajjal, szarvacsk�kkal vagy sz�rmedarabokkal d�sz�tett�k.

A kacsin�k kultusz�nak �pol�s�ra k�l�nf�le, csak a f�rfiak el�tt nyitott sz�vets�geket hoztak l�tre. A szertart�sokat f�ld alatti helys�gekben, „kiv�kban” tartott�k. A serd�l� fi�k itt jutottak az �si titkok birtok�ban, amelyekr�l a n�knek semmit sem volt szabad megtudniuk. A fi�k 10- 12 �ves korukban l�phettek be a sz�vets�gbe, �s att�l kezdve feln�ttnek tekintett�k �ket. Az �nneps�geken ezut�n m�r �k is magukra �lthett�k egy- egy kacsina jelmez�t �s �larc�t. Minden egyes kacsin�nak saj�t t�ncai, dalai �s gesztusai voltak. N�melyik �nneps�g k�t h�ten �t tartott, �m a kacsin�k csak az utols� nap j�hettek be a faluba, hogy az asszonyok is l�ss�k �ket. A hopik mind a mai napig �rzik a kacsin�k titk�t. A nagy �nneps�gek alkalm�val a v�rosokban �l� indi�nok is haza�rnek falujukba. Ma a kacsina bab�k t�bbnyire a turizmust szolg�lj�k.