Hogyan kereskedtek az indi�nok a feh�rekkel?

Az eur�paiak, k�l�n�sen a franci�k 1600-t�l kezdve kereskedtek az indi�nokkal. A feh�rek a h�d- �s a tengeri vidra pr�mek�rt cser�be k�seket, �veggy�ngy�t, t�kr�t, fazekakat, �s serpeny�ket adtak az indi�noknak. Eur�p�ban ekkort�jt nagy divat volt h�dpr�mkalapot viselni, �gy a hatalmas kereslet miatt az �rak is igen magasra sz�ktek. A franci�k a Szent L�rinc- foly� ment�n kereskedelmi telepeket alap�tottak, �s hamarosan a kanadai Montreal lett a sz�rmekereskedelem legfontosabb k�zpontja. 1630 t�j�n m�r szinte elt�ntek a h�dok Montreal k�rny�k�r�l, ez�rt n�h�ny v�llalkoz� szellem� ember nyugatabbra indult vad�szni �s kereskedni. Az amerikaiak kezdetben hegyi embereknek, majd trappereknek nevezt�k ezeket az �tt�r�ket. A trapperek megtanult�k az indi�nok nyelv�t, gyakran indi�n asszonyokkal �ltek egy�tt, �s rajongtak a szabad term�szet�rt. �vente csup�n egyetlen alkalommal t�rtek vissza a „civiliz�lt vil�gba”, amikor a kereskedelmi telepeken p�nzre �s �rura cser�lt�k a pr�meket. Az indi�nok nagyra �rt�kelt�k az �gy szerzett �j holmikat, a takar�kat, a sz�veteket, a balt�kat, l�fegyvereket, a r�z �s a vas bogr�csokat. A feh�rek azonban nagyon sok szeszes italt is eladtak az indi�noknak. Ez az addig ismeretlen k�b�t�szer megm�rgezte az indi�nok �let�t: mindennaposs� v�lt az alkoholizmus, a rabl�s �s az er�szak.

Az�rt, hogy a tov�bbiakban is hozz�juthasson a h�n �h�tott alkoholhoz �s a t�zfegyverekhez, sz�mos indi�n is kivette r�sz�t a h�dvad�szatb�l. A franci�k �s az angolok kereskedelmi t�rsas�gokat alap�tottak, els�sorban �szakon, er�d�tett telepet hoztak l�tre. A Northwest Company 1780 k�r�l legal�bb 2000 alkalmazottat- �rnokot, tolm�csot, erdei vezet�t, haj�st, felder�t�t stb.- foglalkoztatott. A vad�szok �s a keresked�k mind messzebb jutottak nyugat fel�, kereszt�lt�rtek a Szikl�s- hegys�gen, �s egy napon a Csendes- �ce�nt is el�rt�k. 1825 �s 1840 k�z�tt az indi�nok �s a trapperek minden �vben hatalmas tal�lkoz�t tartottak. Ezeken az �ri�si v�s�rokon az �zlet mellett b�s�gesen jutott id� �s p�nz az italoz�sra, a sz�rakoz�sra, a l�versenyre �s a c�ll�v�sre is. Ek�zben azonban Eur�p�ban a h�dpr�mkalapot felv�ltott�k a selyemkalapok. 1840 t�j�n a h�dkereskedelem v�get �rt.