Hogyan gy�gy�tott az indi�n s�m�n?

Az indi�n var�zsl� legfontosabb feladata az volt, hogy meggy�gy�tsa a betegeket. A komancsok var�zsl�ja nyilv�nos cerem�ni�n tett tan�bizonys�got tud�s�r�l. Olyan hosszan dobolt, m�g szelleme elhagyta a test�t, �s transzba esett. �nk�v�leti �llapot�ban k�pes volt a f�ld�nt�li szellemekkel besz�lni. Ezut�n �gy csin�lt, mint aki kisz�vja a beteg test�b�l azt a t�rgyat- k�vet vagy t�vist-, ami kiv�ltotta a betegs�get. A gyeng�lked� ett�l kezdve szil�rdan hitt a gy�gyul�sban, �s minden akaraterej�t �sszeszedve hamarosan meg is gy�gyult.

A t�rzsnek azon tagjai, akik el�tt ugyanaz a v�d�szellem jelent meg, k�l�nleges m�gikus sz�vets�get alkottak. Ilyen volt pl. az irok�z Hamis Arc�ak Sz�vets�ge. A sz�vets�g tagjai megtanult�k, hogyan gy�gy�ts�k a betegeket. Nev�ket onnan kapt�k, hogy a var�zsl� a gy�gy�t�si szertart�s sor�n egy eltorzult arcot �br�zol� �larcot viselt. Mivel a beteg a kezel�s alatt megismerte a sz�vets�g titkait, gy�gyul�sa ut�n mag�nak is be kellett �llnia k�z�j�k.

A d�lnyugati navah�kn�l az �nekl�s a gy�gy�t�s fontos r�sz�t jelentette. A var�zsl� �s seg�t�je meghat�rozott dalokat �nekelve, homokb�l j�kora k�pet rajzolt a talajra. A sz�nes homokb�l k�sz�l� �br�n megjelentek a hegyek, a vill�mok, a szent n�v�nyek. Ezut�n a beteg r��lt a k�pre, hogy ilyen m�don k�zvetlen kapcsolatba ker�lj�n a term�szetfeletti er�kkel, �s meggy�gyuljon. Napnyugtakor sz�t kellett rombolni a k�pet.

Az �szak- amerikai indi�nok sz�m�ra nagy jelent�s�g� volt a tisztas�g fogalma. A k�ls� �s bels� megtisztul�s c�lj�b�l nemcsak a betegek, de az eg�szs�gesek is elj�rtak az izzaszt� kunyh�kba.