Hov� vezetett a K�nnynek �tja?

A 19. sz�zad elej�n a feh�rek f�ldig�nye m�r nem ismert hat�rokat. Azt akart�k, hogy a keleti partvid�k �s a Mississippi k�z�tti hatalmas ter�let teljes eg�sz�ben az �v�k legyen. K�l�n�sen az �t „civiliz�lt t�rzs” term�keny f�ldjeire f�jt a foguk. Ezek a n�pek- a cserokik, a csot�k, a csikasz�k, a kr�k �s a d�lkeleti, floridai szemin�l�k- nagyon sokat �tvettek a feh�r emberek kult�r�j�b�l, �s vir�gz� �llamokat teremtettek. Iskol�kat, k�nyvt�rakat, k�rh�zakat alap�tottak, malmaik, s�t�d�ik �s t�glagy�raik voltak. A t�rv�nyek betart�sa az alkotm�nyb�r�s�g �s a legfels� b�r�s�g �gyelt. A term�keny �s gondosan megm�velt f�ldek gazdag term�st hoztak, a mez�k�n ezernyi juh �s szarvasmarha legelt. �ppen ez a gazdags�g keltette fel a feh�rek irigys�g�t: maguknak k�vetelt�k a f�ldet. Ekkor azonban egyre t�bb indi�n tagadta meg, hogy lemondjon a t�rzsi ter�letekr�l. A feh�rek a t�rv�nyhoz�shoz fordultak seg�ts�g�rt.

A washingtoni korm�ny term�szetesen teljes�tette polg�rai k�v�ns�g�t. Jackson eln�k 1830- ban al��rta az indi�nok �ttelep�t�s�r�l sz�l� t�rv�nyt, amely �gy rendelkezett, hogy a Mississippit�l keletre fekv� �sszes indi�n f�ldet ki kell saj�t�tani, �s a foly�t�l nyugatra fekv� f�ldeket kell adni helyette k�rp�tl�sk�nt. N�melyik t�rzs elfogadta az aj�nlatot, �m akadt olyan is, amely szembeszeg�lt a hat�rozattal. Az irok�zek, az ottaw�k, a szemin�l�k ma is a Mississippit�l keletre �lnek. Az amerikaiak 1838-39 tel�n a cserokikat is �ttelep�tett�k, pedig �k nem akartak elmenni. A hadsereg �rizet�ben tizenhatezer cseroki indult el az ezer kilom�teres, mocsarakon, s�r� erd�k�n �s �rad� foly�kon kereszt�l vezet� „K�nnyek �tj�n”. T�bb mind n�gyezer indi�n v�lt a h�viharok, az �hez�s, a kimer�lts�g, a m�rgesk�gy�k �s a kolera �ldozat�v�. Aki meg akarta v�deni a haz�j�t, azt agyonl�tt�k. N�h�ny sz�z indi�nnak siker�lt megsz�knie �s a hegyekbe menek�lnie. K�s�bb visszav�s�rolt�k f�ldj�k egy r�sz�t, ut�daik ma is itt �lnek.

Az �ttelep�tett cserokik azonban nem adt�k fel a rem�nyt. Felt�rt�k a vasont, a f�ldet megm�velt�k, h�zakat �p�tettek, �s hamarosan m�r teheneket �s birk�kat is teny�sztettek. Saj�t �nkorm�nyzattal rendelkeztek, �n�ll� rend�rs�get szerveztek, �s azt rem�lt�k, hogy a feh�rek is elismerik az �n�ll� indi�n �llam l�tez�s�t.

1906-ban azonban hivatalosan felsz�molt�k a t�rzset: a cserokik az Egyes�lt �llamok polg�rai lettek. Az indi�nok azonban tov�bbra is konokul kitartottak hagyom�nyaik mellett, �s 1935-ben �jj�szervezt�k t�rzsi szervezeteiket. Ma Oklahom�ban mintegy sz�zezer cseroki �l, a t�rzs �l�n pedig egy asszony, Wilma Mankiller �ll. 1993-ban a cserokik �sszl�tsz�ma k�r�lbel�l h�romsz�zezer f�t tett ki, vagyis ma �k alkotj�k az USA legn�pesebb indi�n n�pcsoportj�t.