Hogyan �p�ltek a pueblo indi�nok h�zai?

A d�lnyugati ter�leteken �l� pueblo indi�nokhoz sz�mos, k�l�nb�z� nyelvet besz�l� t�rzs, pl.: a hopi, a zuhi, a tano tartozik. K�z�s nev�ket a spanyol h�d�t�kt�l kapt�k. A spanyolok 1539- ben, mik�zben Mexik�n kereszt�l �szak fel� vonultak, a Rio Grande v�lgy�ben sz�mukra szokatlan elrendez�s� falvakra bukkantak. Ezek h�zai l�pcs�zetesen egym�s f�l� �p�ltek, s n�melyik�k �t- hat emelet magas volt. A feh�rek ezeket a telep�l�seket egyszer�en puebl�nak nevezt�k el, ami magyarul falut vagy n�pet jelent. Az indi�nok nemcsak a foly�v�lgyekben, hanem a Colorado k�tezer m�ter magas hegyei k�z�tt, a Mesasban is ilyen h�zakat �p�tettek. �p�t�anyagk�nt k�vet vagy agyagb�l megform�lt, napon sz�r�tott t�gl�kat haszn�ltak. Ez ut�bbiakat „adobe”-nak nevezt�k. A lak�sok bej�rata fent, a lapos tet�r�l ny�lt. A l�togat� el�sz�r egy l�tr�n felm�szott a tet�re, majd egy m�sodik l�tr�n, a tet�ny�l�son kereszt�l a h�z belsej�be. Ellens�g k�zeledt�re az �sszes l�tr�t beh�zt�k.

Minden egyes falu k�zep�n kialak�tott�k a kiva nev�, kultikus helyis�get, amelyben az �s�k �s a kukorica tisztelet�re rendeztek szertart�sokat. A legt�bb pueblo- faluban n�h�ny sz�z ember lakott, de akadt olyan falu is, ahol t�bb mint ezren �ltek. L�teztek igazi v�rosok is Amerik�ban.

A r�g�szek a Mississippi v�lgy�ben r�bukkantak Cahokia v�ros maradv�nyaira. Itt k�tsz�z �vvel ezel�tt mintegy t�zezer indi�n �lhetett. A telep�l�s vall�si k�zpontj�ban, egy templom k�ze�pn harminch�rom m�ter magas f�ldpiramis emelkedett. M�ly �rok �s s�nc vette k�rbe. A lak�kat �rtornyok �s er�s kapuk v�dt�k az idegen t�mad�kt�l.