Hogyan �ltek az �szak- �s d�lkeleti erd�s vid�kek indi�njai?

Az �szakkeletinek nevezett f�ldrajzi ter�let a Mississippit�l a Nagy- tavakon �t eg�szen az Atlanti- �ce�n partvid�k�ig h�z�dik. Az eur�paiak meg�rkez�sekor a messzi d�lig v�gel�thatatlan rengeteg: t�lgyfa, erdei feny�, b�kkfa �s juhar erd�k bor�tott�k ezt a vid�ket. A t�rs�g sz�mtalan, egym�st�l nagy m�rt�kben k�l�nb�z� indi�n t�rzsi kult�r�nak adott otthont. A h�res irok�zek az Ontario- t� partj�n �s Szent L�rinc- foly� v�lgy�ben �ltek. Pal�nkkal k�r�lvett �lland� falvakban, j�kora hossz�h�zakban laktak. Kukoric�t, babot, t�k�t termesztettek. �trendj�kben szerepeltek m�g half�l�k, vadon term� n�v�nyek, gomb�k �s bogy�k is. Az irok�zek sz�vesen vad�sztak szarvasra, medv�re, vadny�lra �s erdei pulyk�ra. A Nagy- tavak vid�k�n �l� indi�n t�rzsek k�z�l (legnagyobbak voltak a Huron- t�n�l �l� huronok �s az Erie- t� partj�n �l� �ri t�rzs voltak) mindenekel�tt a Fels�- t� vid�k�n honos odzsibv�k �s csipev�k �let�t ismerj�k. Nem v�letlen�l h�vt�k �ket „arat� n�pnek”, ugyanis �vr�l �vre nagy mennyis�g�, vadon �l� v�zirizst takar�tottak be. Ezt a magasra n�v� f�f�l�t cs�nakb�l lehetett aratni. Az odzsibv�k szentnek tartott�k a v�zirizst, hiszen ez hat�rozta meg eg�sz �let�ket. D�lkeleti ir�nyben tov�bb haladva ejuthattunk a necsez n�p �s a „civiliz�lt” t�rzsek: a kr�kek, cserokik, a csot�k, a csikasz�k �s a szemin�l�k f�ldj�re. Ezek a t�rzsek a 19-dik sz�zadban sok mindent elsaj�t�tottak a feh�r emberek kult�r�j�b�l, �s saj�t �llamszervezet�ket is kialak�tott�k. Sokkal rosszabb sors jutott a necsez n�pnek. A franci�k a 18-dik sz�zadban szemet vetettek az indi�nok term�keny f�ldj�re, s ez�rt t�bb hadj�rattal kiirtott�k �ket. A t�l�l�k a kr�k t�rzs t�boraiban kerestek mened�ket. Az utols� necsez 1940-ben halt meg Oklahom�ban.