Mi mindent k�sz�tettek a leg�gyesebb indi�n k�zm�vesek?

Az �szaknyugati partvid�k t�rzsei t�len �gy t�lt�tt�k ki felszabadult idej�ket, hogy f�b�l k�l�nf�le csod�latos holmikat faragtak. Pomp�s festett �larcokat, t�ny�rokat, ed�nyeket �s egy�b h�ztart�si eszk�z�ket k�sz�tettek. A term�szet b�s�gesen ell�tta �ket f�val, mindent, amire sz�ks�g�k volt, ebb�l az anyagb�l k�sz�tettek. Olyan dobozokat is tudtak csin�lni, amelyekb�l nem folyt ki a halolaj, vagy amelyekben forr� k�vek seg�ts�g�vel f�zni is tudtak. Az ilyen l�dik�k k�sz�t�s�hez egy v�kony deszk�t forr� g�zben felmeleg�tett�k, majd a megpuhult anyagot r�hajtott�k egy n�gysz�gletes keretre, �s talpat er�s�tettek r�. A f�t k�b�l, csontb�l �s kagyl�h�jb�l k�sz�lt, egyszer� szersz�mokkal munk�lt�k meg.

M�g a f�rfiak a f�val dolgoztak, a sz�v�s �s a fon�s munk�ja a n�kre maradt. A t�len haszn�lt meleg takar�t c�drush�ncsb�l, a hegyi kecske vagy a kuty�k gyapj�b�l k�sz�tett�k. A legszebb �s legdr�g�bb takar�kat a tlingit t�rzs egyik csoportja, a csilkat n�p k�sz�tette. Ilyet csak a f�n�k�k viselhettek. Az �tsz�glet�, feh�r, s�rga, k�k �s fekete sz�nb�l �ll� takar�k mint�j�t a f�rfiak �ll�tott�k �ssze, �s egy darab f�ra felv�zolt�k az asszonyoknak. A csilkat- takar� elk�sz�t�se hossz� h�napokig eltartott. Sz�v�skor a hossz� sz�lak fels� v�g�t egy gerend�ra r�gz�tett�k, a keresztsz�lat pedig k�z�tt�k font�k �t, vet�l� n�lk�l. Az �szaknyugati partvid�k lak�i nagyon szerett�k a gy�k�rrostokb�l, fah�ncsb�l, n�db�l �s szalm�b�l font, gazdagon d�sz�tett kalapokat �s v�z�ll� kosarakat. A kaliforniai indi�nok kosarainak eg�sz �szak- Amerik�ban nem akadt p�rja. A pomo t�rzs asszonyai t�lcs�r vagy harang form�j� teherhord� kosarakat fontak. Az �l�nk sz�n�, geometriai mint�kkal, tarka tollakkal �s kagyl�h�jakkal gazdagon d�sz�tett kosarak sz�vesen l�tott aj�nd�knak sz�m�tottak.  Minden t�rzs saj�t mint�val d�sz�tette a kalapokat, a gy�k�nyeket �s a lapos t�ny�rokat.

�szak- Amerik�ban csup�n a d�lnyugati indi�nok ismert�k az igazi, sz�v�sz�kes sz�v�s m�v�szet�t. A pueblo indi�nokn�l a f�rfiak, a navah�kn�l viszont a n�k munk�ja volt a sz�v�s. A navah�k �vsz�zadokkal kor�bban a pueblo indi�nokt�l tan�ltak ruh�t k�sz�teni. Miut�n a spanyolok birk�kat is hoztak magukkal Amerik�ba, a navah�k hamarosan gyapj�b�l is k�sz�tettek geometriai mint�kkal d�sz�tett pokr�cokat.

Ezeket a takar�kat a v�llukon viselt�k, �jjel ebbe burkol�ztak, vagy f�gg�nyk�nt az ajt�ra akasztott�k.

A pueblo indi�nokat fazekasmunk�juk tette h�ress�. Minden egyes falunak megvolt- �s m�g ma is megvan- a maga saj�tos, k�l�nleges st�lusa, �s a csak r� jellemz�, egyedi �s sz�p mint�ja. A fazekass�g alapanyag�ul az agyag szolg�lt, a fazekas n�k hossz� hurk�kat gy�rtak bel�le, amiket spir�l form�ban egym�sra helyeztek, majd elsim�tottak.

Az indi�noknak nem volt fazekaskorongjuk, mivel a Kolumbusz el�tti Amerik�ban egy�ltal�n nem ismert�k a kereket. Az asszonyok ki�gett�k majd kifestett�k az ed�nyeket. A mint�k k�z�tt madarakat, szarvasokat, �s geometriai �br�kat is tal�lhatunk.

A b�rs�trakban lak�, b�rruh�kban j�r� indi�nok pazarul d�sz�tett�k holmijukat. A tipiket kifestett�k, az ingeket �s a nadr�gokat pedig kagyl�kkal, tollakkal, fogakkal, sz�nes �veggoly�kkal, vagy dr�ga hermelinpr�mmel d�sz�tett�k az asszonyok. Messze f�ld�n elterjedt az a szok�s, hogy a b�rholmikat a s�ndiszn� sz�nesre festett t�sk�ivel �kes�ts�k. A huronok, a kr� �s az odzsibva t�rzs tagjai leveleket, vir�gokat, vagy bimb�kat h�meztek ruh�jukra.