Mi�rt h�vj�k az indi�nokat indi�noknak?

Amerika felfedez�i k�z�l Kolumbusz Krist�f tett szert a legnagyobb h�rn�vre. A genovai sz�let�s�, olasz haj�s a spanyol uralkod� szolg�lat�ban pr�b�lt meg �j tengeri �tvonalon, Spanyolorsz�gb�l nyugati ir�nyba indulva eljutni a mes�s Indi�ba. Hossz� �s f�rads�gos haj��t ut�n 1492 okt�ber�ben sz�llt partra a Bahama szigetcsoporthoz tartoz� San Salvadorba. Kolumbusz szil�rdan meg volt gy�z�dve arr�l, hogy Indi�ban j�r, ez�rt az itt felfedezett bennsz�l�tteket indiaiaknak nevezte el. K�s�bb m�s utaz�k r�j�ttek, hogy a szigetvil�gt�l �szakra hatalmas kiterjed�s� f�ldr�sz ter�l el, Indi�t pedig j�val e vil�gr�sz m�g�tt kell keresni. A felismer�s hat�s�ra nev�kben is megk�l�nb�ztett�k az Indi�ban lak� indiaiakat �s az amerikai bennsz�l�tteket, az indi�nokat.

Kolumbusz el�tt is j�rtak eur�paiak Amerik�ban. Kr. U. 1000 t�j�n viking haj�sok  sz�lltak partra az �jvil�gban, �s feltehet�, hogy �r szerzetesek �s breton hal�szok is eljutottak a f�ldr�sz keleti partvid�k�re. Az eur�paiak azonban csak Kolumbusz felfedez� �tja ut�n tudt�k meg, hogy az amerikai �slak�knak v�r�s sz�n� a b�r�k, �s ez�rt megvet�en „r�zb�r�eknek” nevezt�k �ket. H�bor� idej�n vagy vall�si �nneps�geken a test�ket �s az arcukat cin�berfest�kkel v�r�sre m�zolt�k.

Az indi�nok term�szetes b�rsz�ne vil�gos vagy s�t�tbarna. Sokan k�z�l�k nagyon hasonl�tanak az �zsiaiakra: hajuk sima �s fekete, szem�k s�t�t. A hasonl�s�g nem v�letlen, ugyanis az indi�nok t�voli �sei val�ban �zsi�b�l v�ndoroltak Amerik�ba. Ebb�l a szempontb�l teh�t Kolumbusz nem is t�vedett olyan nagyot. K�zel 30 000 �vvel ezel�tt az �zsia sakrvid�ki ter�letein v�ndorl� emberek egy r�sze �tmer�szkedett az akkor m�g lakatlan �szak- amerikai kontinensre. Ekkor az �szaki f�ltek�t vastag j�gtakar� bor�totta.

A hatalmas gleccserek olyan sok vizet k�t�ttek meg, hogy a Csendes- �ce�n �s a sarki tengerek v�zszintje j�val alacsonyabban �llt, mint ma. �zsia (Szib�ria) �s Amerika (Alaszka) k�z�tt hatalmas, sz�raz l�bbal is j�rhat� sziklah�d emelkedett a hull�mok f�l� ott, ahol ma a Bering- szoros van. Ez a f�lds�v �vezredeken �t �sszek�t�tte az �vil�got az �j-vil�ggal.

A sarkvid�k k�zel�ben v�ndorl� vad�szt�rzsek a j�gkorszak alatt a mamut, az �sb�l�ny �s a r�nszarvas (a karibu) csord�k nyom�t k�vetve mind m�lyebben benyomultak Amerik�ba. K�s�bb vadlovakra vad�sztak, h�dot, vadnyulat, oposzumot �s mos�medv�t fogtak, gy�jt�tt�k a vadon term� gy�m�lcs�ket �s hal�sztak a halban gazdag tavakon, foly�kon.