Hogyan puszttottk ki a fehrek a blnyeket?
A 19. szzad elejn krlbell tvenmilli blny lt a prrin, 1850-ben mr csak hszmilli, 1890-ben pedig alig tszztven. Ez azt jelentette, hogy a prrin s a sksgon l csaknem tezer indin szmra gyakorlatilag megszntek a meglhets lehetsgei. Az okokat Amerika ijeszt mrtk benpesedsben kell keresnnk. 1800 s 1850 kztt az USA lakossga trl huszonhrom millira ntt. A kaliforniai aranylz szmtalan kalandort csbtott Nyugatra, pedig a megerltet utazs a postakocsikkal vagy az ekhs szekerekkel heteken, hnapokon t is eltartott. Hogy minl gyorsabban meghdtsk a nyugati vidkeket, 1862-tl tnn vastvonal ptsbe kezdtek. Keleten mr addig is ltezett a vasti hlzat, most a Mississippitl a Csendes- cenig terjed sneket kellett lefektetni.
A vgnyok termszetesen keresztlvgtak a sksgi s a prri indinok fldjein, s ersen korltoztk a blnyek vndortjt. A vastpt munksok a snek mentn tzezrvel lttk agyon a vgelthatatlan csordkban vonul blnyeket, hogy megegyk a hsukat. Az igazi katasztrfa azonban csak ezutn kvetkezett be. A fejlettebb keleti vidkek risi temben nvekv iparnak hatalmas mennyisg llatbrre volt szksge a meghajt szjakhoz. A fehr vadszok tmegesen mszroltk le a blnyeket, lenyztk a brket, s a hst ott hagytk megrohadni. Csupn 1871 s 1874 kztt tbb mint hrommilli llatot ltek meg. Ahol azeltt vszzadokon keresztl gigantikus csordk rttk vgtelen vndortjukat, most csontok vastag sznyege bortotta a talajt. A blnycsordk megsemmistse rettent hatssal volt az indinokra. Mindennapos vendgg vlt az hezs, a betegsg s a nyomor. A fehrek ltal behurcolt betegsgek ezrvel ragadtk el ket, a csekly szm tll pedig tl gyenge volt ahhoz, hogy eredmnyesen szembeszlljon a fehrekkel. Arra knyszerltek, hogy olyan szerzdseket rjanak al, amelyekben a fehrek javra lemondanak a fldjeikrl, s csupn kis terleteket: a rezervtumokat tarthatjk meg maguknak. a |
AJÁNLOM AZ OLDALT
