Mi volt az indi�nok legfontosabb kult�rn�v�nye?

Amerika leg�sibb �s legfontosabb haszonn�v�nye a kukorica. A k�z�p- amerikai indi�nok Mexik�ban m�r t�bb mint hatezer �vvel ezel�tt is ismert�k az akkor m�g szer�ny m�ret� n�v�nyt, amelyen csup�n ujjnyi hossz� kukoricacs� termett. A f�ldm�vesek az �vsz�zadok sor�n mindig a legnagyobb magvakat haszn�lt�k fel vet�magk�nt, �gy az id�k sor�n kifejl�d�tt a ma ismert, b� term�st hoz� kukorica, amelynek cs�vei ak�r a 25 cm-t is el�rhetik. A pueblo indi�nok �sei n�h�ny ezer �vvel ezel�tt kezdt�k meg a kukoricatermeszt�st, �s ez a fontos n�v�ny hamarosan elterjedt eg�szen az �szak- keleti erd�s vid�kekig.

Az indi�n asszonyok sz�mos �zletes �telt tudtak k�sz�teni a s�rga magvakb�l. Az �szaki pr�rin �l� mand�nok f�b�l k�sz�lt mozs�rban �sszez�zt�k a kukoric�t, az �gy kapott liszthez h�st �s z�lds�get kevertek, �s finom levest f�ztek.

A d�lnyugaton �l� hopik k�lapokon z�zt�k �ssze a kukoricamagvakat, �s forr� k�veken hajsz�lv�kony, t�ny�r nagys�g� palacsint�t s�t�ttek. Ezekhez a lep�nyekhez babot, hagym�t, t�k�t, valamint antilop-, ny�l- �s birkah�st ettek.

K�l�nleges csemeg�nek sz�m�tott egy olyan kukoricafajta, amelynek szemi pir�t�skor hangos durran�ssal kipukkadtak, teh�t ismert�k a pattogatott kukoric�t is. A kukorica meghat�roz� szerepet j�tszott az indi�nok �let�ben �s gondolkod�s�ban. A j� term�shez sz�ks�ges, b� es�t t�ncokkal �s im�ds�ggal pr�b�lt�k el�var�zsolni. Vil�gk�p�kben k�zponti hely jutott a kukoric�nak. Hasonl� tisztelet �vezte az egy�b kult�rn�v�nyeket is. 60 k�l�nf�le bab- �s 8 t�kfajt�t ismertek, emellett napraforg�t, artics�k�t, �szibarackot �s gyapotot termesztettek. A doh�nyleveleket a vadon �l� n�v�nyekr�l szedt�k le.