Hogyan saj�t�tott�k ki a feh�rek az indi�nok f�ldjeit?

Az indi�nok �let�t egy fontos alapelv hat�rozta meg: �gy gondolt�k, hogy az ember, mint a hatalmas term�szet egy darabk�ja, harm�ni�ban �l a F�ldany�val, a n�v�nyekkel �s az �llatvil�ggal. Ebb�l az k�vetkezik, hogy a foly�, az erd� �s a f�ld nem lehet senki tulajdona. Az indi�nok szem�ben �rtelmetlen dolognak t�nt, hogy a feh�rek f�ldet akartak venni. Mintha valaki a szelet, a leveg�t, vagy a felh�ket akarta volna megv�s�rolni. Fogalmuk sem volt arr�l, hogy f�ldj�k �rt�ke egyszer majd a t�bbsz�r�s�re n�. �gy pl. 1626- ban egy mar�k �veggy�ngy�rt �s egy�b, kb. 60 gulden (holland p�nz) �rt�k� csecsebecs��rt eladt�k a Manhattan f�lszigetet Peter Minuit, holland telepesnek. Azt hitt�k, hogy csup�n n�h�ny �vre engedik �t f�ldj�k haszn�lati jog�t a feh�reknek. Mi sem bizony�tja jobban t�ved�s�ket, mint az, hogy Manhattan ma New York egyik legfontosabb v�rosr�sze, a bankok �s a t�zsd�k vil�g�nak k�zpontja. Az els� feh�r emberek, akik 1500 �s 1600 k�z�tt �szak- Amerika keleti partvid�k�n az indi�nokkal kereskedtek, sz�mos betegs�get is behurcoltak. Az indi�nok szervezete nem tudott v�dekezni az addig ismeretlen k�rokoz�k, a tuberkol�zis, a n�tha, a himl� �s a kanyar� ellen. A betegs�g ezreket puszt�tott el, eg�sz orsz�gr�szek v�ltak lakatlann�, a t�l�l�k elmenek�ltek. Amikor az angolok a 17-dik sz�zadban elfoglalt�k a partvid�ket, Virgini�ban, �szak- �s D�l- Karolin�ban m�r csak elv�tve �ltek indi�nok.

Az els� bev�ndorl�k tulajdonk�ppen nem akart�k kiirtani az indi�nokat �s elrabolni a f�ldjeiket, csup�n az volt a c�ljuk, hogy kereskedjenek, megm�velj�k a vadont, �s kereszt�ny hitre t�r�ts�k az �slak�kat. Mivel azonban az itt �l�k sz�m�ra ugyanolyan fontos volt a saj�t vall�suk, gyakran v�res visz�lyba keveredtek. K�l�n�sen az �szakkeleti partvid�ken megteleped� purit�nok b�ntak kegyetlen�l az indi�nokkal. B�r kereszt�nyeknek tartott�k magukat, viselked�s�kb�l t�k�letesen hi�nyzott a kereszt�nyi szeretet. Megt�madt�k az �slak�k falvait, a h�zakat felgy�jtott�k, �s lem�sz�rolt�k az indi�nokat. A foglyokat eladt�k rabszolg�nak a nyugat- indiai szigetvil�g �ltetv�nyeseinek.

Kezdetben csup�n n�h�ny sz�z telepes sz�llt partra, �m a 19-dik sz�zadban m�r �vr�l- �vre sz�zezrek �z�nl�ttek Amerik�ba. A munk�t �s meg�lhet�st keres� szeg�ny f�ldm�vesek, k�zm�vesek �s munk�sok mellett sz�mos kalandor �s szerencselovag is haj�ra sz�llt. Az �rorsz�gi �s k�z�p- eur�pai �hins�gek, a rossz term�st hoz� esztend�k ut�n aki csak tudta, megv�ltoztatta az Amerik�ba sz�l� haj�jegy�t. A sok bev�ndorl� �j otthonra v�gyott, saj�t f�ldre, amit megm�velhetett. Mind t�bb feh�r ember indult el nyugat fel�: a 18-dik �s 19-dik sz�zadban kereszt�ljutottak az Appalache- hegys�gen, eljutottak az Ohio �s a Missisippi v�lgy�be, majd a Nagy S�ks�gon �s a Szikl�s- hegys�gen �tkelve Kaliforni�ban is megvetett�k a l�bukat.

A term�keny f�ldeken �l� indi�nokkal szemben nem ismert�k a k�ny�r�letet. A fegyverek erej�re t�maszkodva a h�d�t�k arra k�nyszer�tett�k az �slak�kat, hogy szerz�d�sekben mondjanak le haz�jukr�l. Az indi�nok �gy nevets�gesen alacsony �ron „adt�k el” �seik f�ldj�t, �s csup�n n�h�ny apr�, term�ketlen vid�ket tarthattak meg maguknak. Ezekben a rezerv�tumokban m�g ma is �lnek indi�nok. A hatalmas f�ldr�sz megh�d�t�sa 300 �vig tartott. Az �shonos indi�noknak v�g�l csup�n az egykori �ri�si ter�let apr� t�red�ke maradt meg.