Ki ellen harcolt l Bika?
Az indinoknak azonban az sem adatott meg, hogy seik fldjnek nyomorsgos maradkn nyugodtan ljenek. Ha ugyanis kiderlt, hogy a ltszlag rtktelen fld mlye rtkes svnykincseket rejt, akkor az alrt szerzds sem tartotta vissza a fehreket attl, hogy egyszeren elzzk az indinokat. 1874-ben amerikai bnyszati szakemberek aranyra bukkantak Dl- Dakotban. A lelhely a legnagyobb szi rezervtum, a Black Hills kells kzepn fekdt. A felfedezs hrra az aranysk valsggal elznlttk a terletet. Ebben az idben l Bika volt a teton. Szik politikai s vallsi vezetje. Fnkknt mr vek ta harcolt a fehrekkel, akik ugyan alrtk a szerzdseket, de azzal mr nem trdtek, hogy be is tartsk azokat. A feszltsg a tetfokra hgott, amikor a fehrek gy dntttek, hogy az aranylelhely miatt a Blach Hillset kiszaktjk a nagy szi rezervtumbl, s a tl kells kzepn tkltztetik az indinokat. Azt akartk, hogy l Bika- a fagy s a havazs ellenre- 1876 janurjnak vgig 400 kilomterrel messzebb teleptse tbort. A fnk erre nem volt hajland. A fehrek ezt ellensges cselekedetnek fogtk fel, s tavasszal katonkat kldtek a felkelk ellen. l Bika sszehvta a szikat, a csejenneket s az arapahkat. A Naptnc kzben a fnknek ltomsa tmadt: azt ltta, hogy az gbl annyi katona hull al, mintha csak hatalmas sskaraj rkezett volna. Ez a ltoms a biztos gyzelem grete volt: a fnkk elhatroztk, hogy harcolni fognak. Nem sokkal ezutn az amerikai hadsereg egyik egysge, George Custer tbornok vezetsvel megtmadta a Little Big Horn-foly melletti, nagy indin tbort. l Bika ltomsa valsgg vlt, Custer s katoni elestek a sokezer, korszer Winchester puskval felszerelt indin elleni harcban. m az indinoknak ez az utols, nagy gyzelme nem sok hasznot hozott. l Bika s a vele szvetsges fnkk hossz tvon semmit sem tehettek a fehrek llandan nvekv tlereje ellen. Mivel mr nem voltak blnyek, az indinok heztek, a katonasg pedig jra s jra lecsapott rjuk. l Bika 1877-ben hveivel Kanadba meneklt, ahonnan csupn ngy vvel ksbb trt vissz az US-ba, a Standing Rock rezervtumba. |