Hogyan harcoltak az indi�nok?

Sok feh�r ember szem�ben az indi�nok k�l�n�sen v�rszomjas ellens�gnek t�ntek. Sajnos a r�gebbi indi�nos filmek m�ig er�s�tik ezt a t�ves k�pet. Ezek alapj�n k�nnyen azt hihetn�nk, hogy az indi�nok kegyetlen r�zb�r� fenevadak voltak, akik ok n�lk�l legyilkolt�k az �rtatlan telepeseket. Az nem der�l ki a filmekb�l, hogy mi ellen kellett az indi�noknak v�dekezni�k, hogy a feh�rek k�ny�rtelen�l el�ld�zt�k vagy lem�sz�rolt�k �ket. A val�s�gban a legt�bb indi�n t�rzs semmivel sem volt harciasabb, mint b�rmely n�p. Ha egy ifj� a b�tors�g�r�l akart tan�bizonys�got tenni, akkor t�rsaival egy�tt indult harcba. Az igazi h�snek azonban nem kellett felt�tlen�l meg�lnie az ellenfel�t, gyakran egy �rint�s is el�g volt: k�zdelem k�zben puszta k�zzel, vagy egy k�l�nleges p�lc�val t�bb tan� el�tt meg�rintette ellenfele test�t. Az ilyen cselekedet rendk�v�l nagy h�stettnek sz�m�tott, nagyobb elismer�s j�rt �rte, mintha a harcos meg�lte volna ellenfel�t. Az elismer�shez gyakran az is elegend�nek bizonyult, ha az ifj� harcosok �jjel lecsaptak egy falura, �s elk�t�ttek n�h�ny lovat, dulakod�s k�zben pedig meg�rintett�k az ellens�get. A legb�trabbak bel�phettek a Harcosok Sz�vets�g�be, �s kit�ntet�s gyan�nt egy ritka sastollat viselhettek.  Min�l t�bb sastollat hordott a harcos, ann�l ink�bb n�tt a tekint�lye. A harci sikernek vall�sos jelent�s�ge is volt, mivel a harcos a gy�zelem r�v�n term�szetfeletti erej�t is megn�velte. Az indi�nok csak a legritk�bb esetben k�t�zt�k k�nz�c�l�ph�z foglyukat. K�l�n�sen az irok�zek voltak h�resek kegyetlens�g�kr�l, arr�l, hogy megk�nozz�k a foglyaikat. Min�l rangosabb volt a fogoly, ann�l tov�bb tartott a k�nz�s. Az igaz�n b�tor indi�n m�g utolj�ra megmutathatta, hogy mennyire er�s �s f�rfias, mert m�g a hal�l tork�ban is k�pes kig�nyolni ellenfeleit. A k�nz�kat pedig az�rt t�lt�tte a b�szkes�g, hogy l�m, m�g egy ilyen nagyszer� harcost is le tudtak gy�zni. Ha az �ldozat k�l�nlegesen er�snek �s sz�v�snak bizonyult, m�g az �let�vel is megaj�nd�kozt�k �s befogadt�k a t�rzs tagjai k�z�. A b�tors�g, ahogyan egy indi�n a k�nz�st viselte, egyben a harcos lelki erej�r�l is tan�skodott.

Kezdetben a skalpol�s, az ellens�g fejb�r�nek leny�z�sa is vall�sos jelleg� volt. Sok indi�n �gy gondolta, hogy az emberek lelke a haj�ban lakik, �gy, ha valaki megszerezte egy idegen haj�t, akkor hozz�jutott az �leterej�hez is. Keleten az irok�z �s a necsez t�rzs tagjai skalpolt�k meg az ellens�geiket. A szi�k �s a s�ks�gi kr� t�rzs f�n�kei a legy�z�tt ellens�gek hajfonat�val �kes�tett�k d�szruh�jukat �s s�trukat. A skalpol�s csak azut�n vesz�tette el vall�sos jelent�s�g�t, amikor a feh�rek magas jutalmat fizettek az indi�n skalpok�rt, �s egym�sra usz�tott�k a t�rzseket. A skalpvad�szok k�z�ns�ges b�rgyilkosok voltak.