Kik voltak a jeges �szak vad�szai?

Kanada �szaki vid�kein �s Alaszk�ban hatalmas ter�leteket bor�tott be a v�gtelennek t�n� �svadon. Az erdei feny�b�l, lucfeny�b�l, v�r�sfeny�b�l �s tuj�b�l �ll� �srengetegbe csup�n helyenk�nt keveredtek ny�rfa �s ny�rfa ligetek. A szubarktikus ter�letek �ghajlat�t a r�vid forr� ny�r �s a rettent�en hideg, m�teres havat hoz� t�l hat�rozta meg. A s�r� erd�k�n kereszt�l nem vezettek utak, �gy az emberek arra k�nyszer�ltek, hogy a term�szetadta v�zi utakat kihaszn�lva jussanak el a vad�szter�letekre. Az indi�nok elm�s csapd�k seg�ts�g�vel vad�sztak h�dra, hi�zra, nyestre, ny�rcre �s rozsom�kra, s�t a j�vorszarvasra �s a karibu szarvasra is. A szubarktikus vad�szok �szak- Amerika legelterjedtebb nyelvcsal�djaiba tartozik: keleten az algonkinok �ltek, nyugaton pedig az athapaszkok.

A legt�bb eur�pai �hen veszett volna ott, ahol a ny�rfak�reg indi�nok, a naszkapik �s a montagnais-ek(ejsd: montanyez) laktak. Az erd�lak�k abb�l �ltek, amit a term�szet ny�jtott nekik. A juharfa lev�b�l juharszirupot f�ztek, t�len pedig, az �ns�ges id�kben pemmik�nt, egy sz�r�tott h�sb�l, zs�rb�l �s bogy�kb�l k�sz�tett kever�ket ettek. Ny�rfak�regb�l gyorsan sikl� kenut k�sz�tettek, kerek s�traikat ny�ron ny�rfak�reggel, t�len pedig karibub�r�kkel fedt�k be. K�nny�, sz�nk�szer� j�rm�vek, a sz�ntalp n�lk�li tobog�n is ny�rf�b�l k�sz�lt. T�len a vad�szok csak h�talpak seg�ts�g�vel tudtak j�rni. A naszkapi t�rzs tagjai ny�rf�b�l k�sz�lt ov�lis vagy k�r alak� keretre fesz�tettek karibub�r sz�jakat. A t�l�k nyugatra lak� varj�- �s h�d t�rzs ink�bb a hossz�k�s h�talpakat kedvelte, amelyeket h�d- vagy kecskefaroknak neveztek.

A Hudson- �b�lt�l d�lre �lt az erdei kr� n�p legnagyobb csoportja. T�l�k �szakra az athapaszkok leger�sebb t�rzse, a csipeva lakott. K�z�j�k soroljuk a s�rgak�seket �s a kutyabord�kat is. Az eszkim�k szomsz�ds�g�ban �l� kucsinok els�sorban lazacfog�sb�l �ltek, de a sarkvid�kiekt�l megtanult�k a kutyasz�n �s a kajak haszn�lat�t is.