Hov vezetett a Knnynek tja?
A 19. szzad elejn a fehrek fldignye mr nem ismert hatrokat. Azt akartk, hogy a keleti partvidk s a Mississippi kztti hatalmas terlet teljes egszben az vk legyen. Klnsen az t „civilizlt trzs” termkeny fldjeire fjt a foguk. Ezek a npek- a cserokik, a csotk, a csikaszk, a krk s a dlkeleti, floridai szeminlk- nagyon sokat tvettek a fehr emberek kultrjbl, s virgz llamokat teremtettek. Iskolkat, knyvtrakat, krhzakat alaptottak, malmaik, stdik s tglagyraik voltak. A trvnyek betartsa az alkotmnybrsg s a legfels brsg gyelt. A termkeny s gondosan megmvelt fldek gazdag termst hoztak, a mezkn ezernyi juh s szarvasmarha legelt. ppen ez a gazdagsg keltette fel a fehrek irigysgt: maguknak kveteltk a fldet. Ekkor azonban egyre tbb indin tagadta meg, hogy lemondjon a trzsi terletekrl. A fehrek a trvnyhozshoz fordultak segtsgrt.
A washingtoni kormny termszetesen teljestette polgrai kvnsgt. Jackson elnk 1830- ban alrta az indinok tteleptsrl szl trvnyt, amely gy rendelkezett, hogy a Mississippitl keletre fekv sszes indin fldet ki kell sajttani, s a folytl nyugatra fekv fldeket kell adni helyette krptlsknt. Nmelyik trzs elfogadta az ajnlatot, m akadt olyan is, amely szembeszeglt a hatrozattal. Az irokzek, az ottawk, a szeminlk ma is a Mississippitl keletre lnek. Az amerikaiak 1838-39 teln a cserokikat is tteleptettk, pedig k nem akartak elmenni. A hadsereg rizetben tizenhatezer cseroki indult el az ezer kilomteres, mocsarakon, sr erdkn s rad folykon keresztl vezet „Knnyek tjn”. Tbb mind ngyezer indin vlt a hviharok, az hezs, a kimerltsg, a mrgeskgyk s a kolera ldozatv. Aki meg akarta vdeni a hazjt, azt agyonlttk. Nhny szz indinnak sikerlt megszknie s a hegyekbe meneklnie. Ksbb visszavsroltk fldjk egy rszt, utdaik ma is itt lnek.
Az tteleptett cserokik azonban nem adtk fel a remnyt. Feltrtk a vasont, a fldet megmveltk, hzakat ptettek, s hamarosan mr teheneket s birkkat is tenysztettek. Sajt nkormnyzattal rendelkeztek, nll rendrsget szerveztek, s azt remltk, hogy a fehrek is elismerik az nll indin llam ltezst.
1906-ban azonban hivatalosan felszmoltk a trzset: a cserokik az Egyeslt llamok polgrai lettek. Az indinok azonban tovbbra is konokul kitartottak hagyomnyaik mellett, s 1935-ben jjszerveztk trzsi szervezeteiket. Ma Oklahomban mintegy szzezer cseroki l, a trzs ln pedig egy asszony, Wilma Mankiller ll. 1993-ban a cserokik sszltszma krlbell hromszzezer ft tett ki, vagyis ma k alkotjk az USA legnpesebb indin npcsoportjt. |