Ki volt Pocahontas?

Az els� �szak.amerikai feh�r telepesek Angli�b�l �rkeztek. 1607-ben alap�tott�k Jamestown v�ros�t, amely az USA keleti partvid�k�n, Virginia �llam�ban fekszik. A rendk�v�l zord term�szeti k�r�lm�nyek miatt a telepeseknek komoly gondot jelentett a t�li �lelmiszertartal�k beszerz�se. K�z�l�k sokan az �hez�s, a mal�ria �s a v�rhas �ldozat�v� v�ltak. Az eur�paiak a hatalmas pohat�n n�p f�ldj�n telepedtek le. A pohat�nok sz�vets�g�t harminc t�rzs alkotta. John Smith, az angol telepesek egyik vezet�je elhat�rozta, hogy felkeresi az indi�nokat, �s t�l�k szerez kukoric�t �s egy�b �lelmiszerf�l�ket. �tk�zben Smith belefutott a t�rzs egyik, k�tsz�z harcost sz�ml�l� csapat�ba. Az ezt k�vet� �sszecsap�sban Smith agyonvert k�t indi�nt, mire a harcosok elfogt�k, �s f�n�k�k Powhatan el� hurcolt�k. Pohwhatan �gy d�nt�tt, hogy megtorl�sk�nt elesett harcosai�rt kiv�gezteti az idegent. A kiv�gz�s azonban elmaradt, mivel a f�n�k l�nya 12 �ves l�nya, Pocahontas az utols� pillanatban k�zbel�pett, �s megmentette Smith �let�t. Powhatan v�g�l m�g arra is hajland� volt, hogy fi�v� fogadja a feh�r fiatalembert.

A feh�r telepesek csup�n az �slak�k nagyvonal� aj�nd�k�nak k�sz�nhet�en �lhett�k t�l az els� amerikai telet. A j��rt azonban rosszal fizettek. Ahelyetthogy maguk is k�szleteket gy�jt�ttek volna, �jra �s �jra ennival�t: kukoric�t, babot �s t�k�t k�veteltek az indi�nokt�l. A fegyveres er�szakt�l sem riadtak vissza. M�g a f�ldet is, ahol �ltek, egyszer�en elvett�k a pohat�nokt�l.

Amikor John Smith 1609-ben visszat�rt Angli�ba, a kifosztott indi�nok fell�zadtak a feh�rek er�szakoss�ga ellen. T�bb telepest meg�ltek, Jamestown lakoss�g�nak sz�ma r�vid id� alatt 500-r�l 60-ra cs�kkent. A telepesek azzal akart�k b�kek�t�sre k�nyszer�teni Powhatant, hogy t�szul ejtett�k l�ny�t. Fogs�ga idej�n nagyon udvariasan b�ntak vele, a l�ny megtanult angolul �s meg is keresztelkedett. A kereszts�gben a Rebecca nevet kapta.

Id�k�zben �jabb gyarmatos�t�k �rkeztek, k�z�tt�k John Rolfe. Rolfe val�sz�n�leg a Karib- tengeri szigetekr�l hozta mag�val azokat a doh�nymagvakat amelyekkel kinemes�tette a k�s�bb oly h�ress� v�l�, Virginia doh�nyt.

Rolfe feles�g�l vette Pocahontast, �s mivel a nagyf�n�k is �ld�s�t adta a h�zass�gra, egy darabig b�ke honolt a jamestowni feh�rek �s az indi�nok k�z�tt. 1616-ban Rolfe feles�g�vel �s kisfi�val visszat�rt Angli�ba. A kir�lyi udvarban a f�n�k l�ny�t mint az „indi�nok hercegn�j�t” utatt�k be. 1617-ben, nem sokkal azut�n, hogy hazat�rt Virgini�ba, Pocahontas s�lyosan megbetegedett, �s nem sokkal k�s�bb meghalt. Fia Angli�ban maradt. Rolfe a doh�nytermeszt�snek szentelte figyelm�t. A telepesek kezdetben fizettek az indi�noknak az ig�nybevett f�ld�rt. Mivel a doh�ny nagyon gyorsan kimer�ti a term�talajt, a feh�reknek hamarosan �jabb f�ldekre volt sz�ks�g�k. �m ahelyett, hogy f�rads�gos munk�val �j term�ter�leteket has�tottak volna ki az erd�b�l, ism�t er�szakot alkalmaztak: elvett�k az indi�nok kukoricaf�ldjeit. Az �slak�k nem k�slekedtek a bossz�val: felgy�jtott�k a doh�nyf�ldeket, �s sz�mos telepest meg�ltek. A h�bor� 1622 �s 1644 k�z�tt d�lt az angolok �s a pohat�nok k�z�tt. Mindk�t oldalon t�bbsz�z ember v�lt a harcok �ldozat�v�, �m az indi�noknak nem volt semmi es�ly�k a t�ler�vel szemben. A gy�ztesek a n�h�ny sz�z, �letben maradt indi�nt el�zt�k �seik f�ldj�r�l. A k�vetkez� 300 �vben ez sokszor megism�tl�d�tt.