Mi a k�l�nbs�g a wigwam �s a tipi k�z�tt?

Az indi�nok, att�l f�gg�en,, hogy vad�szk�nt folyamatosan vad nyom�ban j�rtak-e vagy pedig f�ldm�vesk�nt letelepedett �letm�dot folytattak, k�l�nb�z� h�zt�pusokban laktak. Hogy ezek milyen st�lus�ak voltak, abban a k�rnyezet is nagy szerepet j�tszott: az erd�ben f�b�l �p�tkeztek, a kietlen d�lnyugaton pedig agyagb�l. Az �szakkeleten �l� irok�zek szilfa t�rzsekb�l �s fah�ncsb�l �p�tettek gyakran 26 m�ter hossz� h�zakat, amelyekben ak�r 5- 10 csal�d is �lhetett. Az �szaknyugati partvid�knek, a „totemoszlopok f�ldj�nek” indi�njai hatalmas, c�drusf�b�l k�sz�lt deszkah�zakban laktak. Florida mocsaras vid�kein a p�lmalevelekkel fedett kunyh�kat c�l�p�kre �p�tett�k. A d�lnyugaton �l� navah�k kupol�s szerkezet� hoganj�t f�lddel bor�tott�k be, m�s k�rny�kbeli t�rzsek pedig v�lyogt�gl�b�l emeltek h�zat. A s�kvid�k letelepedett indi�njai a talajba s�llyesztett�k lak�h�zaikat.

Azok az indi�n csoportok, amelyek az �lland�an v�ndorl� b�l�nyeket k�vett�k, b�l�nyb�rrel bevont rudakb�l �ll� s�trakban, tipikben laktak. Szi� nyelven a tipi sz� azt jelenti, hogy „ valami, amiben lakni lehet”. Miel�tt az indi�nok megismerkedtek volna a l�val, minden terhet a kuty�iknak kellett h�zniuk. K�t, �sszek�t�z�tt r�don vontatt�k a b�r�ket, a pr�meket, a takar�kat �s az egy�b h�ztart�si holmikat a k�vetkez� t�borhelyig. Mivel azonban a kuty�k igen gyenge ig�s�llatok, az indi�nok csup�n kicsi �s k�nny� tipiket tudtak �p�teni. �m miut�n lovakat szereztek, m�r terjedelmesebb tipiket �p�thett�k, amelyek �tm�r�je ak�r az 5-6 m�tert is el�rhette.

A tipiben meglehet�sen kellemes volt az �let. A s�tor k�zep�n �g� t�z f�stje az egy fels� ny�l�son t�vozott, amit es� idej�n be lehetett z�rni. A tipi bej�rata mindig keleti ir�nyba n�zett: ebb�l az ir�nyb�l j�tt a napf�ny, az �let �s a b�lcsess�g. Az indi�nok sz�m�ra a tipi a vil�gegyetemet szimboliz�lta: a k�r alak� alaprajz a F�ldet jelentette, a s�tor pedig az eget.

Vesz�ly eset�n vill�mgyorsan lebontott�k s�traikat az indi�nok. Az asszonyok �sszetekert�k az �gyk�nt szolg�l� sz�rm�ket �s a nagy b�l�nyb�r�ket, majd �sszek�t�tt�k a s�torrudakat. K�t asszony tizen�t perc alatt k�nnyed�n sz�tszedett egy nagy tipit �s az alkatr�szeket is felk�t�tte a l�vontatta sz�nra.

A zord, szubarktikus kanadai t�jak �lland�an �ton l�v� vad�szainak szint�n k�nnyen lebonthat� �s fel�p�thet� otthonra volt sz�ks�g�k. Messze f�ld�n elterjedt egy, a tipihez hasonl� s�tor, amelynek s�torr�dj�t a kop�r tundra indi�njai r�nszarvas- vagy karibub�r�kkel, ny�ron pedig az erd�s vid�keken t�bb r�tegben egym�sra helyezett ny�rfak�reggel bor�tott�k be.

Az �szakkeleti ter�letek erd�s vid�keinek indi�njai, a kr� �s az idzsibva t�rzs tagjai wigwamban laktak. A wigwam boltozat�t v�g�kkel a f�ldbe sz�rt, meghajl�tott �s �sszek�t�z�tt rudak alkott�k, melyeket szilfa- �s ny�rfak�reggel vontak be.

Az eur�paiak k�s�bb az �sszes indi�n h�zfajt�t wigwamnak nevezt�k el.