Mi az a pemmikn?
Az indinok a tlre nagyobb mennyisg kszleteket halmoztak fel. Fontos volt, hogy a lelmiszereket jl lehessen trolni. A kukorica klnsen alkalmas volt arra, hogy hossz idre elraktrozzk. Aki kukorict termesztett, annak nem kellett az hsgtl flnie, hiszen ez a nvny gazdag termst hozott, a csveket s a magvakat knny volt elrakni. Az irokzek a kukoricacsvekbl hossz fzreket fontak, amiket ezutn a hosszhzak lskamriban akasztottk fel. Minden csald annyit vehetett a kszletbl, amennyire szksge volt, csupn az nsgesebb idkben osztottk be szigoran a tartalkot. A prrin l mandnok lemorzsoltk a szraz kukoricacsveket, a magvakat bls br ednyekbe tltttk, s fld alatti kamrkban troltk. Az indinok szinte mindentt ismertk a bogyk, a nvnyek, a gymlcs-, s zldsgflk szrtst. Az gy trolt kszlet egsz vben kitartott.
A vadszoknak is get szksgk volt a tartalkra. A prrin s a tundrn tlen heteken t rettent hideg uralkodik, s az iszonyatos hviharok lehetetlenn tettk a vadszatot. Nyron viszont a nagy melegben a zskmny gyorsan megromlott. Az indinok a pemmikn nev tel segtsgvel vszeltk t ezeket a nehz idket. Az asszonyok hossz, vkony cskokra szabdaltk fel zskmnyul ejtett llatok hst, majd a cskokat megszrtottk a levegn. A szraz hst kvek kztt megrltk, majd szrtott gymlccsel, s zsrral kevertk ssze. A ksz telt tskkban troltk, gy a csald lelmiszergondjai akr vekre is megolddtak. A nyers vagy megsttt pemmikn persze nem olyan j z, mint a friss hs, a vadszok azonban csak ebbl tartalkolhattak hosszabb idre. |