Ki volt Pocahontas?
Az első észak.amerikai fehér telepesek Angliából érkeztek. 1607-ben alapították Jamestown városát, amely az USA keleti partvidékén, Virginia államában fekszik. A rendkívül zord természeti körülmények miatt a telepeseknek komoly gondot jelentett a téli élelmiszertartalék beszerzése. Közülük sokan az éhezés, a malária és a vérhas áldozatává váltak. Az európaiak a hatalmas pohatán nép földjén telepedtek le. A pohatánok szövetségét harminc törzs alkotta. John Smith, az angol telepesek egyik vezetője elhatározta, hogy felkeresi az indiánokat, és tőlük szerez kukoricát és egyéb élelmiszerféléket. Útközben Smith belefutott a törzs egyik, kétszáz harcost számláló csapatába. Az ezt követő összecsapásban Smith agyonvert két indiánt, mire a harcosok elfogták, és főnökük Powhatan elé hurcolták. Pohwhatan úgy döntött, hogy megtorlásként elesett harcosaiért kivégezteti az idegent. A kivégzés azonban elmaradt, mivel a főnök lánya 12 éves lánya, Pocahontas az utolsó pillanatban közbelépett, és megmentette Smith életét. Powhatan végül még arra is hajlandó volt, hogy fiává fogadja a fehér fiatalembert.
A fehér telepesek csupán az őslakók nagyvonalú ajándékának köszönhetően élhették túl az első amerikai telet. A jóért azonban rosszal fizettek. Ahelyetthogy maguk is készleteket gyűjtöttek volna, újra és újra ennivalót: kukoricát, babot és tököt követeltek az indiánoktól. A fegyveres erőszaktól sem riadtak vissza. Még a földet is, ahol éltek, egyszerűen elvették a pohatánoktól.
Amikor John Smith 1609-ben visszatért Angliába, a kifosztott indiánok fellázadtak a fehérek erőszakossága ellen. Több telepest megöltek, Jamestown lakosságának száma rövid idő alatt 500-ról 60-ra csökkent. A telepesek azzal akarták békekötésre kényszeríteni Powhatant, hogy túszul ejtették lányát. Fogsága idején nagyon udvariasan bántak vele, a lány megtanult angolul és meg is keresztelkedett. A keresztségben a Rebecca nevet kapta.
Időközben újabb gyarmatosítók érkeztek, közöttük John Rolfe. Rolfe valószínűleg a Karib- tengeri szigetekről hozta magával azokat a dohánymagvakat amelyekkel kinemesítette a később oly híressé váló, Virginia dohányt.
Rolfe feleségül vette Pocahontast, és mivel a nagyfőnök is áldását adta a házasságra, egy darabig béke honolt a jamestowni fehérek és az indiánok között. 1616-ban Rolfe feleségével és kisfiával visszatért Angliába. A királyi udvarban a főnök lányát mint az „indiánok hercegnőjét” utatták be. 1617-ben, nem sokkal azután, hogy hazatért Virginiába, Pocahontas súlyosan megbetegedett, és nem sokkal később meghalt. Fia Angliában maradt. Rolfe a dohánytermesztésnek szentelte figyelmét. A telepesek kezdetben fizettek az indiánoknak az igénybevett földért. Mivel a dohány nagyon gyorsan kimeríti a termőtalajt, a fehéreknek hamarosan újabb földekre volt szükségük. Ám ahelyett, hogy fáradságos munkával új termőterületeket hasítottak volna ki az erdőből, ismét erőszakot alkalmaztak: elvették az indiánok kukoricaföldjeit. Az őslakók nem késlekedtek a bosszúval: felgyújtották a dohányföldeket, és számos telepest megöltek. A háború 1622 és 1644 között dúlt az angolok és a pohatánok között. Mindkét oldalon többszáz ember vált a harcok áldozatává, ám az indiánoknak nem volt semmi esélyük a túlerővel szemben. A győztesek a néhány száz, életben maradt indiánt elűzték őseik földjéről. A következő 300 évben ez sokszor megismétlődött.
|