Mi volt az indinok legfontosabb kultrnvnye?
Amerika legsibb s legfontosabb haszonnvnye a kukorica. A kzp- amerikai indinok Mexikban mr tbb mint hatezer vvel ezeltt is ismertk az akkor mg szerny mret nvnyt, amelyen csupn ujjnyi hossz kukoricacs termett. A fldmvesek az vszzadok sorn mindig a legnagyobb magvakat hasznltk fel vetmagknt, gy az idk sorn kifejldtt a ma ismert, b termst hoz kukorica, amelynek csvei akr a 25 cm-t is elrhetik. A pueblo indinok sei nhny ezer vvel ezeltt kezdtk meg a kukoricatermesztst, s ez a fontos nvny hamarosan elterjedt egszen az szak- keleti erds vidkekig.
Az indin asszonyok szmos zletes telt tudtak kszteni a srga magvakbl. Az szaki prrin l mandnok fbl kszlt mozsrban sszezztk a kukorict, az gy kapott liszthez hst s zldsget kevertek, s finom levest fztek.
A dlnyugaton l hopik klapokon zztk ssze a kukoricamagvakat, s forr kveken hajszlvkony, tnyr nagysg palacsintt stttek. Ezekhez a lepnyekhez babot, hagymt, tkt, valamint antilop-, nyl- s birkahst ettek.
Klnleges csemegnek szmtott egy olyan kukoricafajta, amelynek szemi pirtskor hangos durranssal kipukkadtak, teht ismertk a pattogatott kukorict is. A kukorica meghatroz szerepet jtszott az indinok letben s gondolkodsban. A j termshez szksges, b est tncokkal s imdsggal prbltk elvarzsolni. Vilgkpkben kzponti hely jutott a kukoricnak. Hasonl tisztelet vezte az egyb kultrnvnyeket is. 60 klnfle bab- s 8 tkfajtt ismertek, emellett napraforgt, articskt, szibarackot s gyapotot termesztettek. A dohnyleveleket a vadon l nvnyekrl szedtk le. |