Kik voltak a jeges szak vadszai?
Kanada szaki vidkein s Alaszkban hatalmas terleteket bortott be a vgtelennek tn svadon. Az erdei fenybl, lucfenybl, vrsfenybl s tujbl ll srengetegbe csupn helyenknt keveredtek nyrfa s nyrfa ligetek. A szubarktikus terletek ghajlatt a rvid forr nyr s a rettenten hideg, mteres havat hoz tl hatrozta meg. A sr erdkn keresztl nem vezettek utak, gy az emberek arra knyszerltek, hogy a termszetadta vzi utakat kihasznlva jussanak el a vadszterletekre. Az indinok elms csapdk segtsgvel vadsztak hdra, hizra, nyestre, nyrcre s rozsomkra, st a jvorszarvasra s a karibu szarvasra is. A szubarktikus vadszok szak- Amerika legelterjedtebb nyelvcsaldjaiba tartozik: keleten az algonkinok ltek, nyugaton pedig az athapaszkok.
A legtbb eurpai hen veszett volna ott, ahol a nyrfakreg indinok, a naszkapik s a montagnais-ek(ejsd: montanyez) laktak. Az erdlakk abbl ltek, amit a termszet nyjtott nekik. A juharfa levbl juharszirupot fztek, tlen pedig, az nsges idkben pemmiknt, egy szrtott hsbl, zsrbl s bogykbl ksztett keverket ettek. Nyrfakregbl gyorsan sikl kenut ksztettek, kerek straikat nyron nyrfakreggel, tlen pedig karibubrkkel fedtk be. Knny, sznkszer jrmvek, a szntalp nlkli tobogn is nyrfbl kszlt. Tlen a vadszok csak htalpak segtsgvel tudtak jrni. A naszkapi trzs tagjai nyrfbl kszlt ovlis vagy kr alak keretre fesztettek karibubr szjakat. A tlk nyugatra lak varj- s hd trzs inkbb a hosszks htalpakat kedvelte, amelyeket hd- vagy kecskefaroknak neveztek.
A Hudson- bltl dlre lt az erdei kr np legnagyobb csoportja. Tlk szakra az athapaszkok legersebb trzse, a csipeva lakott. Kzjk soroljuk a srgakseket s a kutyabordkat is. Az eszkimk szomszdsgban l kucsinok elssorban lazacfogsbl ltek, de a sarkvidkiektl megtanultk a kutyaszn s a kajak hasznlatt is. |