Mi volt a Manitu?
Az indinok minden reggel mlysges tisztelettel kszntttk a keleti lthatron felbukkan napkorongot. A fnyt, meleget s letet ad Nap hitk szerint fontos rsze volt egy termszetfeletti hatalomnak, amit az algonkinok Manitunak, a szik pedig Wakannak neveztek. Manitu lehetett llat vagy nvny is, s megjelenhetett a kvekben, a csillagokban, mennydrgsben s a villmlsban is. Manitu vagy Wakan ereje bizonyos esetekben veszlyes az emberekre, jindulatt teht ldozatokkal kvntk elnyerni. Idnknt „legfelsbb lnynek” is neveik Manitut, m ebben az elnevezsben mr a keresztny istenkp keveredik az indinok hitvel. A jeges szak vadszai a gonosz szellemeket okoltk a sikertelensgrt. A vadsz letmdot folytat npek kztt rendkvl elterjedt volt a szemlyes vdszellemekbe vetett hit. A pni indinok gyermekei mr kis korukban megtanultk, hogyan tehetnek szert sajt vdszellemre. A serdl fiatal tbb napra elvonult a vadon magnyba, trelmesen imdkozott s koplalt, mg vgl ltomsa tmadt: megjelent eltte egy holl vagy egy farkas, egy sas vagy egy hd. Ettl a naptl kezdve ez az llat segtett neki, ha vadszott, ha betegsg, vagy ha baleset rte. Egy kilts vagy egy meghatrozott dallam brmikor elhvhatta az llati alakot lttt vdszellemet.
A szellem azt is elmagyarzta az ifj indinnak, hogy szmra milyen trgyakban lakozik klnlegesen sok er. Ettl kezdve az ifj gyjttte a megnevezett dolgokat: tollakat, fogakat, vagy madrkarmokat, amelyeket azutn orvossgos zacskjban egsz letn keresztl megrztt. Senki idegen nem nylhatott az orvossgos zacskhoz, mg csak ki sem nyithatta. A trzs gygyti, a smnok vagy varzslk egy nagyon ers vdszellem, a medve segtsgre szmthattak. Tmogatsa rvn csodlatos tettekre voltak kpesek: elcsalogathattk a vadllatokat, de mg az idjrst is megvltoztathattk.
|