Kik �ltek a pr�rin �s a s�kvid�ken?

A s�k vid�k �s a pr�ri v�gel�thatatlan f�tengere �szak- Amerika k�zep�n hull�mzik, keleten a Mississippi, nyugaton pedig a Szikl�s- hegys�g hat�rolja. AZ eur�paiak �rkez�se el�tt csup�n a Mississippibe torkoll� foly�k partj�t �s a pr�ri keleti vid�k�t n�pes�tett�k be az indi�nok, ebb�l a 3000 km hossz� ter�letb�l, amely �tszelte Kanad�t �s az US�-t, �s eg�szen Mexik�ig ny�lt le. Itt ugyanis a talaj el�g term�keny volt ahhoz, hogy kertjeikben kukoric�t �s babot termeljenek. A foly�k �rter�ben t�lgyesek, juharerd�k, szilf�sok �s di�ligetek sorakoztak. A hatalmas es�felh�k annyi csapad�kot hoztak, hogy a pr�ri f�ve egy m�tern�l is magasabbra n�tt. Az itt �l� indi�nok mindenekel�tt wapiti-szarvasra, �zre, vill�sszarv� antilopra �s b�l�nyre vad�sztak. A vid�k nyugati r�sz�n a Szikl�s- hegys�g visszatartotta az es�t hoz� csendes- �ce�ni l�gt�megeket. Itt ter�lt el a Nagy S�ks�gnak nevezett kop�r, sz�raz vid�k(à Great Plains). �llatok sz�zai, mindenekel�tt hatalmas b�l�nyek �ltek itt r�vidsz�r�, sz�v�s bivalyf�vet, az egyetlen fellelhet� t�pl�l�kot legelve. A csorda csup�n addig maradt egy helyen, m�g el nem fogyasztotta az �sszes f�vet. Az emberek sz�m�ra semmi j�t nem �g�rt e t�j: csak vad�szni j�rtak erre az indi�nok. A hidatsza �s a mand�n t�rzs ink�bb a Missouri v�lgy�ben telepedett meg, ahol kukoric�t, babot, napraforg�t �s doh�nyt termesztettek. Ny�ron, am�g a f�ldeken �rt a term�s, a f�rfiak vad�szni indultak. A f�rads�gos v�llalkoz�s gyakran hetekig is eltartott. A v�zben szeg�ny s�ks�gon lassan vonul� b�l�nycsord�k nyom�ban j�rtak. Ha siker�lt elejteni�k egy �llatot, akkor csak annyi h�st vittek el magukkal, amennyit elb�rtak a sokszor nagy t�vols�gban l�v� t�borig vezet� �ton. Arat�s ut�n ism�t felkerekedtek, �s a Badlandnak nevezett vid�ken sasra vad�sztak, hogy a toll�b�l tolld�szt k�sz�tsenek.

AA f�lig- meddig letelepedett indi�nok �letm�dja egy csap�sra megv�ltozott, amikor megismert�k a lovakat. Ezt a fontos �llatot a Mexik�b�l �szak fel� nyomul� spanyolok hozt�k magukkal Eur�p�b�l. Az indi�nok kezdetben rettent�en f�ltek ezekt�l a „nagy kuty�kt�l”, de hamar r�j�ttek, hogy mennyire hasznos is lehet sz�mukra az �j �llat. Az apacsok �s a komancsok, lopott lovakat �s vad muszt�ngokat befogva 1630-t�l kezdt�k teny�szteni a lovakat, �s nemsok�ra m�r jobban lovagoltak mint a spanyolok. A k�vetkez� sz�z esztend� alatt, az indi�nok k�z�tti cserekereskedelem r�v�n, mind �szakabbra jutott el a l�. Az imm�r l�h�ton �l� vad�szok sokkal k�nnyebben k�vett�k a b�l�nycsord�kat, �s �jjal, ny�llal sok �llatot ejthettek el. A zs�km�nyb�l azut�n k�nny�szerrel vihettek az addigiakn�l j�val nagyobb mennyis�get a t�borba, �gy meg�ltek az azel�tt lakatlan s�ks�gokon is. 1775 t�j�n m�r az �szaki feketel�bak �s a s�ks�gi odzsibv�k is m�nesekkel b�szk�lkedhettek. 1750 �s 1850 k�z�tt vir�gzott a pr�ri �s a s�ks�gi t�rzseknek az a kult�r�ja, amit j�l ismer�nk a filmekb�l. �k a lobog� tolld�szes, pusk�t �s tomahawkot lenget� lovasok, akik a feh�rekkel harcolnak, vagy pedig, b�cs�t intve tipiknek, elindulnak, hogy b�l�nyre vad�sszanak.