Kik voltak az �szaknyugati partvid�k b�lnavad�szai?

Az �szaknyugati partvid�knek, a „totemoszlopok f�ldj�nek” indi�njai t�len sem �heztek. Tavasszal sok �n. gyertyahalat fogtak, �s a halakb�l pr�selt, rendk�v�l t�pl�l� olajat faed�nyekben t�rolt�k. �szre �s t�lre b�s�ges �lelmiszertartal�kokat t�roltak, mivel az olaj mellett m�g f�tt bogy�kat, sz�r�tott �s f�st�lt lazacot, valamint sz�r�tott heringikr�kat is el tudtak rakni.

A legb�trabb hal�szok, a n�tka �s a maka t�rzs tagjai, m�g a b�ln�kkal is szembesz�lltak. A v�llalkoz�st a legtapasztaltabb f�rfi vezette, akit b�lnaf�n�knek neveztek. Els�sorban kisebb b�ln�kra �s kardsz�rny� delfinekre vad�sztak. A b�lnaf�n�k el�sz�r l�lekben k�sz�lt fel a nagy feladatra: mag�nyos helyen b�jt�lt, �s a nagyerej� �llatok szellemeit�l k�rt seg�ts�get. A csapat kora hajnalban kenuba sz�llt, �s elindult a ny�lt tenger fel�. Pontosan megfigyelt�k, hogy hol bukkan fel leveg�t venni egy b�lna, �s mikor mer�l �jra el. Vezet�j�k kisz�molta, hogy k�r�lbel�l hol kell �jra felbukkannia, t�rsai pedig �gy ford�tott�k a cs�nakot, hogy a b�lna oldala mell�l a f�n�k pontosan c�lba tal�ljon szigony�val. A t�bbiek csak ut�na dobhatt�k el fegyvereiket. A kenut ezut�n gyorsan biztons�gos t�vols�gba kellett vinni, hiszen a n�lna egyetlen farkcsap�ssal felbor�thatta a k�nny� cs�nakot. A szigonyokra hossz�, b�lnainakb�l k�sz�lt k�telet, felf�jt f�kab�r �sz�kat er�s�tettek, amelyek megakad�lyozt�k, hogy a sebes�lt �llat elt�nj�n a m�lyben. Egy- egy sikeres vad�szat olyan �ri�si mennyis�g� h�st hozott, hogy a lakom�ra m�g a szomsz�dos falukat is megh�vhatt�k.

Sokak szerint a potlacs volt az �szaknyugati partvid�k indi�njainak legk�l�nlegesebb �nneps�ge. Ilyenkor a f�n�k sz�tosztotta a vagyon�t: �lelmiszert, pokr�cokat �s egy�b holmikat a rokonok �s szomsz�dok k�zt. A potlacs t�bbf�le esem�nyhez is kapcsol�dhatott: esk�v�h�z, h�z�p�t�shez, sz�let�shez, hal�lhoz. Min�l t�bb aj�nd�kot osztogattak sz�t a f�n�k�k, ann�l ink�bb n�tt a tekint�lye.